Nagy indulatokat kavaró eset történt vasárnap a gödöllői HÉV-en illetve az egyik megállójában. Az esetről a sajtó úgy számolt be, hogy erőszakos támadás történt a szerelvényen. Egy 20 éves lányt molesztált három ukrán vendégmunkás. Ordenáré módon beszéltek vele, tapogatták, majd megfenyegették. A lány hívta az apját, aki az állomáson eddig pontosan nem tisztázott előzményeket követően vagy azok nélkül egy tapétavágóval megvágta az egyik támadó nyakmagasságban. Az apa letartóztatásba került, a zaklatók pedig nem. Az esetet büntetőjogilag nem kívánom értékelni, mivel nyilvánvaló, hogy azt a bizonyítékok összegyűjtését követően lehet csak megtenni. Egy két megjegyzést viszont már most érdemes tenni az ügy kapcsán. Az alábbi cikket a Kékvillogó.hu büntetőjogász szakértője, Dr. Bátki Pál írta.
Önbíráskodás – bosszú – önvédelem
Sokan feltették a kérdést, hogy önbíráskodás vagy önvédelem történt-e. Fontos tudni, hogy az önbíráskodás jogilag nem erre a helyzetre vonatkozik, hanem azt jelenti, ha valaki jogos vagy jogosnak vélt vagyoni előnyét kívánja erőszakkal vagy fenyegetéssel kielégíteni. Magyarul adok valakinek egy pofont azért hogy adja vissza a kölcsönadott 20.000 Ft-omat. Ezzel szemben ha valaki azért bántalmaz valakit vagy okoz testi sérülést valakinek mert meg akar torolni egy sérelmet, az jogilag nem önbíráskodás, hanem bosszú.
Nem jogszerű
Sem az önbíráskodás sem a bosszú nem jogszerű egy modern jogrendszerben, mivel az államnak az a lényege, hogy elveszi az állampolgárok erőszakhoz való jogát, cserébe megvédi őket. Ettől függetlenül a nyilvánvalóan jogos erkölcsi felháborodásból fakadó bosszú bizonyos körülmények között azért lehet enyhítő körülmény, emberölés esetén, erre a jogi kifejezés az “erős felindulásból elkövetett” fordulat.
Jogos védelem
Az önvédelemről ugyanakkor szinte mindenki tudja, hogy az nem a bosszúval kapcsolatos. A jog ugyan nem önvédelemnek, hanem jogos védelemnek hívja, de ez most mindegy. A lényeg az, hogy a jogos védelem lehetősége addig áll fenn, amíg a támadás maga. Önvédelemről nem beszélhetünk, ha az a megtorlás eszköze. Ugyanakkor tisztázni kell, hogy a zaklató férfi megtámadta -e az áldozat apját. Az áldozat ugyanis tett erre vonatkozó állítást a Facebookon. Ebben az esetben ezt ki kell vizsgálni, hogy ez így volt-e, és vizsgálni kell a támadás és az elhárítás arányosságát is.
Az erőszakmonopólium
A fenti kérdések adott esetben húsbavágóak is lehetnek. Nem véletlen ennek az erős történetnek ez a hihetetlen sajtóvisszhangja. Ezért a médiának és magának az államnak is van tennivalója azért, hogy tudatosuljon: egy védtelen áldozatnak támadás esetén elsősorban a segélyhívót, a rendőrséget kell hívnia.
Miért a rendőrséget hívd?
Egyrészt mert ők hatékonyabban tudnak segíteni, másrészt mert amint látható könnyen bajba kerülhet az, aki segítő szándékkal épp, hogy megvédeni kívánja, úgy hogy ez túllépi a jogi kereteket. A rendőrség és általában az igazságszolgáltatás feladata, hogy úgy végezze a dolgát, hogy az állampolgárok bízzanak is bennük, ha már rájuk ruházták az erőszakhoz való jogukat, és ne a tiltott magánbosszú útjára lépjenek. Bátki Pál további érdekes cikkeit ide kattintva éred el!
Cikkünk szerzője: Dr. Bátki Pál, ügyvéd
Tapasztalt ügyvéd
Ügyvédként számtalan TV-műsorban nyilatkozott büntetőjogi kérdésekről. Több, mint 18 éve van a büntető ügyvédi pályán, sok mindent látott, az ország egyik legtapasztaltabb büntetőjogi ügyvédje. A hozzá fordulóknak segít a büntetőeljárás rendőrségi és ügyészi szakaszában, valamint a bíróságon. Ügyvédi honlapján többszáz bejegyzést olvashatsz büntetetőjogi témában.
Kiemelt kép: illusztráció
