Zamecsnik Péter szerint négy módon bukkanhattak rá Seszták Miklós elásott milliárdjaira

Erdőben elásva, gazdasági épületekben és más rejtekhelyeken eldugva került elő 6,5 milliárd forint készpénz Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ügyében. Zamecsnik Péter ügyvéd elmondta, szerinte hogyan juthattak a nyomozók a pénz nyomára.

Ilyen fogásra még nem volt példa

Zamecsnik Péter ügyvéd a Klikk TV-nek adott interjúban arról beszélt, mennyire szokatlan, ahogyan a Seszták Miklós egykori miniszterhez kapcsolt pénz felbukkant. A milliárdok egy része a föld alatt lapult, a maradékot más-más rejtekhelyeken dugták el. Mindent összevéve nagyjából 6,5 milliárd forint került elő. A jogász elmondta, hogy hosszú pályája alatt sosem látott ehhez hasonló ügyet. Ahogy fogalmazott: „A régebbi időkben még álmodni se lehetett ennyi pénzről.”

Nyolc órán át zúgtak a gépek

Hogy mekkora halomról van szó, azt az is jelzi, mennyi idő kellett a megszámolásához. Kármán András pénzügyminiszter elmondása szerint 12 ember 8 órán keresztül dolgozott rajta, öt gépi pénzszámláló segítségével. A számolás akkor zajlott, amikor a készpénzt letétbe adták a Magyar Államkincstárnál, vagyis ott helyezték biztonságba. A rejtett vagyont a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal kutatta fel, amelynek Unger Anna áll az élén.

Dicséret a nyomozóknak

Zamecsnik úgy látja, a lappangó vagyon megtalálása jól mutatja, milyen alapos munkát végeztek a nyomozók. Szerinte a pénz elrejtése egyáltalán nem újdonság, mindig akadnak, akik a bűncselekményből szerzett összeget megpróbálják a hatóságok elől eltüntetni. Ilyen trükkök az ő szavaival „voltak, vannak és lesznek”. Éppen ezért tartja lényegesnek, hogy a nyomozók a legeldugottabb rejtekhelyekre is rátaláljanak.

Kotrógép vagy kézi ásás

Az is szóba került, hogyan folyik egy ilyen kutatás a fák között. Az ügyvéd szerint mindig a terep határozza meg a módszert. Néhol nagy munkagépek, például kotrógépek túrják a földet, máshol talajszakértők dolgoznak lassan, kézzel. Ez azon múlik, milyen a talaj: laza vagy inkább köves. Fontos az is, milyen mélyen fekszik az elásott érték. Egy sekély gödörhöz nem kell gép, egy mély rejtekhez viszont már igen.

Négy úton juthattak a milliárdokhoz

Zamecsnik szerint az igazán izgalmas kérdés az, honnan tudhat egy hatóság ilyesmiről. Úgy véli, ennek szinte „ezerfajta oka lehet”, de négy lehetőséget részletesen is felvázolt. Az első és legegyszerűbb magyarázat az, hogy maga az őrizetbe vett gyanúsított árulta el a helyet, mert jóvá akarta tenni a kárt. Ennek a bíróságon komoly súlya van: a kár megtérítése enyhítő körülménynek számít, vagyis olyasminek, ami miatt a bíró enyhébb büntetést adhat.

Jegyzőkönyvek és titkos információk

A második változat szerint valamelyik tanú meghallgatásakor készült jegyzőkönyvben bukkant fel egy olyan konkrét adat, amelyből ki lehetett találni, hol a pénz. A harmadik az, hogy egy gyanúsított társ beszélt, mert alkut akart kötni a hatósággal vagy együtt akart működni vele, akár közvetlenül, akár más útján. A negyedik lehetőség, hogy a nyomozók korábban titkos vagy már nyilvános eszközökkel gyűjtött információkat illesztettek össze, akár egy kirakós darabjait.

Két forgatókönyv a legesélyesebb

A beszélgetés végén Zamecsnik arra is vállalkozott, hogy megtippelje, mi lehet valójában a 6,5 milliárd forint előkerülése mögött. Két lehetőséget tart a legvalószínűbbnek. Az ügyvéd szavaival: „Az egyik az, hogy maga a gyanúsított, Seszták Miklós gondolta úgy, hogy könnyít a helyzetén.” A másik szerinte az, hogy egy gyanúsított társ árulta el a pénzek helyét, mert megállapodást akart kötni a hatósággal.

Teljesen senki sem ússza meg

Felmerült az is, hogy ha Seszták valamelyik társa, például a később őrizetbe vett pénzügyi embere segített előkeríteni az elásott pénzt, elkerülheti-e teljesen a büntetést. Zamecsnik válasza egyértelmű volt: „Az teljesen kizárt.” Elmondta, hogy az ügyészséggel kötött alku első feltétele, hogy az illető elismerje a saját bűnösségét, és mellette segítse a nyomozást. Szerinte elképzelhető, hogy a Volánbusz-ügyben létrejött ilyen megállapodás, a büntetés teljes elengedése azonban a törvény szerint nem lehetséges.

A kisebb szereplők kiskapuja

Az ügyvéd egy kivételt is említett. Ha egy jóval kisebb szereplő még azelőtt leleplezi a bűncselekményt, hogy a hatóság bármi lényegeset tudna róla, elvileg tanú maradhat. Ilyenkor együttműködő tanú válhat belőle, azaz olyan ember, aki a nyomozókat segíti, de nem ő a gyanúsított. Akit viszont már gyanúsítottként kezelnek az eljárásban, annak ez az út jóval rögösebb, neki inkább csak az alku marad.

Titkolt kilétű tanúk itthon

Arra a kérdésre, hogy Seszták vagy a környezete vallhat-e Orbán Viktor volt miniszterelnök ellen, Zamecsnik óvatosan felelt: ezt erős feltételezésnek tartja, és nem hiszi valószínűnek. Szerinte a Volánbusz-ügyben vizsgált vesztegetés inkább Seszták úrék saját üzlete lehetett. A tanúvédelmi programról elmondta, hogy Magyarországon is működik, de mindössze két-három esetről tud. Itthon az a lényeg, hogy a védett tanú személyét titokban tartják, a legszigorúbb esetben pedig csak egy nyomozási bíró hallgathatja meg.