A Miskolci Törvényszék a megyei főügyészség indítványa négy év börtönbüntetés és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki saját apját szurkálta. A tettes és a szülei iszákos életmódot folytattak, így ittas állapotban történt, hogy az apa rátámadt a feleségére, akit a fiúk próbált megmenteni. A férfi hirtelen felindulásból végzett a saját apjával.
Együtt élt szüleivel
A vádbeli időszakban a vádlott egy borsod megyei községben szüleivel közös háztartásban élt. Mindhárman italozó életmódot folytattak, amely számos családi konfliktus forrása volt. Ittas állapotban gyakran szidalmazták egymást, sőt tettlegesség is előfordult. 2018 nyarán a sértett – aki a vádlott apja – késsel is rátámadt a feleségére.
Sokat ittak a tragédia napján
A vádlott és szülei 2018. december elején egész napon át nagy mennyiségű bort fogyasztottak, amitől a család valamennyi tagja ittas állapotba került. Kora este a sértett szóváltásba keveredett a feleségével. Kölcsönösen szidalmazták egymást, majd az erősen ittas férfi kést ragadott és meg akarta szúrni az asszonyt.
Az anyja védelmére kelt
A lakásba éppen visszatérő férfi ekkor az anyja védelmére kelt és kicsavarta a kést az apja kezéből. A sértett megpróbálta visszaszerezni az eszközt, de a kölcsönös dulakodás során a fia megvágta a nyakát.
Konyhakéssel szúrta mellkason az apját
Noha a sértett ezután meghátrált, az anyja bántalmazásán felbőszült férfi nem vetett véget az erőszaknak: a 18,5 centiméter pengéjű konyhakéssel először mellkason szúrta az apját, majd dühös kiáltozással többször közepes, egy ízben pedig nagy erővel mellkasán és a hasán tovább szurkálta az időközben már térdre rogyó sértettet. A férfi a fia keze által 15 késszúrást szenvedett el, és a helyszínen életét vesztette.
Nem volt jogos védelem
A törvényszék a védő jogos védelemre hivatkozó érvelését nem fogadta el. A nem jogerős ítélet indokolása szerint bár a sértett a vádlott édesanyja ellen jogtalan támadást intézett, a vádlott azt sikeresen elhárította. Ezután a sértett már eszköztelen volt. Mivel a további támadással is felhagyott, fia erőszakos cselekményét immár megtorló indulat vezérelte.
Erős felindulásból követte el
A vádhatósággal egyetértésben a törvényszék a vádlott feldúlt állapotát méltányolható okból származó erős felindulásként értékelte. Az erős felindulás méltányolható okból akkor származik, ha erkölcsileg menthető és bizonyos fokig igazolható. A törvényszék ítélete szerint a nem kóros jellegű vádlotti dühkitörést valóban erkölcsileg méltányolható ok, az édesanyja életét veszélyeztető támadás váltotta ki.
Fékezhetetlen indulat
Ez a konfliktus olyan fékezhetetlen indulatot váltott ki a vádlottnál, amely rögtönös, de eltúlzott és indokolatlan erőszakos tettre sarkallta. Ez pedig olyan jogellenes és büntetendő cselekmény, amely az emberölés bűntettének enyhébb megítélését alapozza meg.
A büntetés
A büntetés Btk. szerinti középmértéke öt év. A törvényszék a büntetlen előéletű vádlottal szemben ennél enyhébb szabadságvesztést szabott ki, amelyet a vádhatóság tudomásul vett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint ugyanis a családon belüli erőszak megelőzése – és nem további késeléssel történő „megakadályozása” – a társadalmilag helyes cél.
Nincs helye enyhítésnek
A kiszabott szabadságvesztés büntetés az élet elleni bűntett súlyával és a vádlott bűnösségével egyaránt arányos joghátrány. A fellebbviteli főügyészség indítványa szerint ezért enyhítésének törvényes indoka nincs.
Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla dönt
A büntetőügyben a védelmi fellebbezések miatt másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.
Kiemelt kép: Illusztráció
